Noha nem állnak rendelkezésre vizsgálatok a Japán-mánia mögött meghúzódó pszichopatológiáról, jelen sorok szerzőjének évtizedes, empirikus megfigyeléséből kirajzolódik egy feltevés, miszerint sok esetben egyenes arányosság lehet egy adott személy grandiózus, manipulatív nárcisztikus személyiségzavara és identitásválsága, valamint japanofíliája között.

A magyar japanofília szépen megkomponált, sztereotípiákból és félremagyarázott percepciókból formált papírmasé díszleteinek árnyékában Japán sokszor csak egy kiegészítő elem, amolyan „életízesítő”: a modern, identitásválsággal küszködő kelet-európai ego virtuális Vegetája, Podravkája, umamija vagy MSG-je.

A szerző japanológus, a tokiói Vaszeda Tudományegyetem volt posztgraduális ösztöndíjasa.